választási rendszer – A választási rendszerek szabályozzák a kam­pányokat, a választások lebonyolítását, valamint a szavazatok mandátu­mokká alakítását, összekötve a politikai intézményeket a választók pre­ferenciáival. Bár a választási rendszerek szigorú jogi és matematikai el­járásokat rögzítenek, a választási szabályok politikailag sohasem semle­gesek. A pártrendszerekkel együtt mindig illeszkednek az adott ország kultúrájához, hagyományaihoz, tükrözik alkotóinak politikai érdekeit. A választási rendszereket három alaptípusba sorolhatjuk: a többségi rend­szerekben a választásokat egyéni választókerületekben bonyolítják le; az arányos rendszereknél vagy pártlistákra, vagy többmandátumos választó­kerületekben induló jelöltekre lehet szavazni; míg a vegyes rendszerek ezeket változatos arányban ötvözik. A többségi rendszerek legfőbb elő­nye, hogy biztosítják a stabil kormányzást – a legnagyobb politikai erőt jellemzően abszolút többséghez segítve –, míg az arányos rendszerek a választói akaratot pontosabban tükröző parlamenteket eredményeznek. Ennek velejárója, hogy a többségi szisztémák meglehetősen aránytalan eredményt is hozhatnak, míg az arányos rendszerekben csak ritkán van a választásoknak abszolút győztese, ezért gyakoriak a törékeny koalíciós kormányok. A vegyes rendszerek igyekeznek mindkét szélsőség előnyeit integrálni, ám a vegyes magyar választási rendszer inkább a többségi szisztémák jegyeit viseli magán.