választási kampány – eredetileg a választásokat megelőző időszak, amelyet a pártok – részben formálisan biztosított keretek között – a sza­vazók meggyőzésére használnak. A politika mediatizációja és perszonali­zálódása azonban kikényszerítette a permanens, választásoktól válasz­tásokig tartó kampányt. A tömegkommunikáció pedig a politikai üzenetek tartalmával szemben azok csomagolásának jelentőségét erősítette fel. A politikai szereplők nyilvánosság előtti megnyilvánulásai a kampány alap­vető jellemzői, innen indulnak ki a választók meggyőzésére irányuló viták és a politikai szereplők imázsformálásai, melyen a politikusokról, pártok­ról és egyéb intézményekről a nyilvánosság előtt kialakult kép változását értjük. A Political Capital 2006-ban készített kampánytipológiája szerint megkülönböztethetünk pozitív és negatív kampányokat; előbbihez tarto­zik az arculat formálására hivatott imázskampány, a múlttal elszámoló bizonyítványkampány, valamint a választás előtt különösen fontos ígé­retkampány, ígéretlicit. A negatív kampányhoz sorolható az ellenfél hitel­telenítését célzó lejáratókampány, az ellenfél politikáját bíráló kritikai kampány, valamint a szereplőket egymás mellé helyező összehasonlító kampány. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény rendelke­zik arról, hogy a kampány hivatalosan akkor kezdődik, amikor a köztársa­sági elnök kitűzi a következő választások időpontját.