túlzottdeficit-eljárás – Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható ál­lamháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, elsősorban a költségve­tési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 szá­zalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köz­tük Magyarország is automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került a csatla­kozáskor. Az eljárás részleteit a szerződésen kívül a Stabilitási és Növekedé­si Egyezmény rögzíti. Az eljárás menete szerint az EU illetékes szervei meg­állapítják a túlzott deficit fennállását, majd ajánlást készítenek a kiigazító lépésekre, illetve azok menetrendjére. A tagállamnak négy hónapja van a megfelelő intézkedések meghozatalára, az EU pedig nyomon követi azokat. A Gazdasági és Monetáris Unión kívüli országgal szemben szankció csak akkor merülhet fel, ha hosszabb időn keresztül az ajánlásokkal gyökeresen ellenté­tes intézkedéseket hoz. Az eurózóna tagjainak az ajánlások nem teljesítése esetén a szabályok szerint automatikusan nem kamatozó letétet kell elhe­lyezniük, ami egy idő után büntetéssé válik. Az eljárás (és vele a stabilitási és növekedési paktum) hitelessége súlyos csorbát szenvedett, amikor 2003 végén Németország és Franciaország esetében az eljárást a kritikus pontnál megakasztották. Végül 2005-ben a Stabilitási és Növekedési Egyezményt és vele a túlzottdeficit-eljárást is több ponton lazították.