húsvét – a kereszténység legfőbb ünnepei közé tartozik a karácsonnyal és a pünkösddel együtt, Krisztus feltámadásának emlékére. Véget ér a 40 napos nagyböjt (hústól való tartózkodás), innen az ünnep magyar elnevezése. Moz­góünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, március 22. és április 25. közé esik. Az ünnephez kötődő szokások részben pogány (kiszézés, villőzés), részben keresztény (passió játék) gyökerűek. A húsvét katartikus rítus: kiemelt szerepet játszik a tisztaság, tisztulás (nagy­pénteki mosakodás), a termékenységvarázslás (locsolkodás), a természet új­jászületésére irányuló mágia (zöldágjárás, villőzés). A húsvéti ünnephez tel­jes munkatilalom társult. A húsvéti szokások közül fontos az ételszentelés. Ételáldozat jellegű a húsvéti bárány; a bőséget, a gazdagságot szimbolizálja a sonka; a tojás pedig az élet, az újjászületés jelképe. A nagyszombat éjjelén kezdődő húsvéti határjárás a tavaszi vetés mágikus védelmét szolgálta. Ma is gyakorolt szokás a locsolkodás – egykor a kútnál, forrásnál, újabban kölnivel. A meglocsolt leányoktól viszonzásként hímes tojást kaptak a legények (via­szolt, karcolt, berzselt díszítéssel). A böjti tilalom után ekkor kezdődhetett újra a tánc is (locsolóbál). A húsvéthoz kötődő újabb keletű szokás a gyerme­kek megajándékozása.