sötét anyag térkép – 2007. január 7-én mutatták be az Amerikai Csilla­gászati Társaság ülésén a sötét anyag eloszlásáról készített első, háromdi­menziós térképet. A világegyetemben a közönséges (világító) anyagnál ötször-hatszor több sötét anyag közvetlenül nem észlelhető, jelenlétét csak gravi­tációs hatása alapján lehet kimutatni. Létezéséről az első közvetlen bizo­nyítékot 2006-ban a két galaxishalmaz összeolvadásából formálódott Löve­dék-galaxishalmaz anyageloszlásának elemzése szolgáltatta. Az újabb vizsgá­latban a NASA Hubble-űrteleszkópjának felvételeit földi megfigyelésekkel egészítették ki. A vizsgált égterület nyolcszor nagyobb volt a telehold terüle­ténél; mintegy félmillió távoli galaxis alakját mérték ki. A távoli galaxisokból érkező fényt az útja közelébe eső sötét anyag gravitációs hatása kissé elté­ríti, a gravitációs lencsehatásból meghatározható a sötét anyag tömege. A sö­tét anyag laza hálózatot alkotó hosszú szálas szerkezetek formájában helyez­kedik el. A közönséges anyagból álló galaxishalmazok a sötét anyag szálak találkozási pontjainál csoportosulnak, vagyis ott, ahol a legsűrűbb a sötét anyag. A térkép a világegyetem történetének második felét tárja fel, ebben az időszakban a láthatatlan tömeg az idő múlásával a gravitáció hatására egyre sűrűbb csomókba koncentrálódott, így az eredmény igazolta a szerkezetek kialakulásának elméletét. A sötét anyag csomósodásának felderítése hozzá­já­rul­hat a tömegvonzás ellen ható sötét energia mibenlétének tisztázásához.