amerikai alkotmány – az 1787-ben keletkezett dokumentum a világ leg­régebbi, működő írásos alaptörvénye, amely néhány kardinális pontban sza­bályozza a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás máig érvényes rendjét, egymáshoz való viszonyát. Az amerikai alkotmány az angol, a skót és a francia felvilágosodás filozófiai, állam- és jogelméleti, politikatu­dományi erdeményein alapul, s társadalmi konszenzusra építi a politikai legitimációt. Az alapító atyák forradalmian új mozzanatot állítottak a doku­mentum élére, a népet tekintve az alkotmány alkotójának. Mindez egyedülál­ló stabilitást biztosított az amerikai államnak. Montesquieu-től ered a ha­talmi ágak elkülönítésének és harmóniájának tézise, amely máig az amerikai politikai élet demokratikus működésének záloga. Az alkotmány szabályozta az elnök (azaz az állam- és kormányfő) jogkörét, választásának rendjét, eset­leges leváltásának körülményeit. Az alkotmány szövegét 26 alkotmánymódo­sítás (amendment) igazította folyamatosan az azóta eltelt több mint két év­század újabb követelményeihez, kihívásaihoz. Ezek közül talán a legis­mer­tebb a Bill of Rights (A jogok törvénye), az első tíz módosítás közös neve, amelyekben az alapvető emberi és állampolgári szabadságjogokat is rögzí­tették.