fizikai Nobel-díj 2006 – 2006. okt. 3-án a fizikai Nobel-díjat két amerikai fizikus, John C. Mather, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizi­kusa, és George F. Smoot, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem fizikaprofesszora kapta a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest-sugárzás jellegé­nek és anizotrópiájának felfedezéséért. Mather egyik fő hajtóereje volt a COBE (Cosmic Background Experiment – kozmikus háttérsugárzás kísérlet) projektnek, amelyben ezernél többen dolgoztak, és ő tervezte azt a kísérletet, amelynek segítségével ki lehetett mutatni a háttérsugárzás feketetest-jellegét. Smoot pedig egy olyan kísérletet dolgozott ki, amellyel ennek a su­gárzásnak az anizotrópiáját, azaz hőmérsékletének a különböző irányokban való (nagyon apró) eltéréseit lehetett észlelni. A műszereket először az űr­siklóval akarták felvinni, de a Challenger katasztrófája után végül rakétával juttatták pályára az ezeket szállító műholdat. Már nagyon rövid mérés után kiderült, hogy a háttérsugárzás a valaha mért legtökéletesebb feketetest-sugárzás spektrumot mutatja. Ez megerősítette az ősrobbanás-elméletet, mert ez a háttérsugárzás csak ennek következtében jöhetett létre. Az anizo­trópia a galaxisok és csillagok keletkezésére ad magyarázatot, ezek a kis el­térések tették lehetővé a világegyetem anyagának a »csomósodását«. Ezek híján az anyag egyenletesen oszlana el az univerzumban.